A két leggyakoribb tervezési eljárás a Top-down,azaz felülről lefelé történő tervezési módszer, illetve ennek az ellenkezője, a Bottom-up technika.

A Top-down lényege, hogy a vezetés felülről lefelé tervezi meg a cég működésének sarokszámait.

Bottom-up verzió lényege, hogy a különböző egységek, szervezetek vezetői maguk tervezik meg a következő időszakot, és a kész tervezetet adják fel a vezetésnek.

A gyakorlatban a kettőt általában vegyesen használják, amit ellenáramú tervezésnek nevezünk.

Megjegyezzük, hogy a Kis-és középvállalkozások esetében a Top-down tervezési eljárás a legelterjedtebb, pontosan a cégtípus, cégméret jellemzői miatt.

Ezek a tervezési módszerek egészülnek még ki a gördülő eljárással, ami alatt azt értjük, hogy a vezetés nem tervezi meg egyszerre az egész évre jellemző összes költséget.

Például a teljes évet nagyvonalúan tervezik, azaz csak a legfőbb sarokszámokat határozzák meg.

A félévet már részletesebben, a következő negyedévet pedig havi bontásban teljes részletezettséggel.

Tehát mindig csak a következő három hónap lesz teljes egészében megtervezve. Ennek előnye, hogy nem kell előre nem látható tényezőkkel torzítani a tervezést, a szükséges sarokszámokat pedig folyamatosan lehet ellenőrizni.

A másik előny, hogy ezzel a módszerrel a vezetők nem csupán költségeket, bevételeket határoznak meg, hanem a jövőbe tekintenek, és elérendő célokban gondolkodnak.

Ha megvan a cél, akkor az ahhoz vezető utat kell szépen lépésről lépésre megtervezni, és megépíteni.

Térítésmentes konzultáció: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.