Tönkremehet egy cég úgy, hogy nyereséges?

Minden vezető tudja mit jelent a cégek mérlege. Egy pillanatfelvétel, ami azt mutatja, hogy az adott vállalat a mérlegkészítés időpontjában éppen milyen eszközökkel, és forrásokkal rendelkezik. Ha itt nyereség mutatkozik, az még nem jelent feltétlen okot az örömre.

 Van ugyanis minden cégnek egy másik mérlege is, olyan, ami nem kötelező, de használata roppant hasznos lehet a vezető számára.

Ez pedig a likviditási mérleg.

Tulajdonképpen a józan paraszti észre épül, és ha nem is tudatosan, de mindenki használja azt. Azonban ha a vezetés szerves részévé válik, és itt nem csak cégről, de akár magánemberekről is beszélhetek, akkor a tudatos használatával hatékonyabbá, és ami nagyon fontos sokkal kiegyensúlyozottabbá válik a cég, vagy az ember élete.

Miről beszélek?

Arról, hogy a cég életében minden kiadással szemben azonos likviditású eszköznek kell állnia.

Lásd az ábrán:

Azaz ha holnap kifizetendő bérfizetési kötelezettségem van, akkor azzal szemben nekem holnapra ugye készpénzt kell biztosítanom.

Ha mondjuk 8 nap múlva lesz esedékes a kifizetés, akkor nem baj, ha ma még csak vevői követelésben áll rendelkezésre a kívánt összeg.

Ismerős a helyzet, amikor a vevő nem fizet, de nekünk azonnali fizetési kötelezettségünk van?

Na, itt a címben feltüntetett kérdésre a válasz. Bajban vagyunk.

Pedig likviditási mérleg segítségével el lehetne kerülni ezt a helyzetet.

Ha a követeléseket sorba állítom, és a lejárat alapján lövöm be a befolyó pénzek mértékét, és azok kockázatát, akkor már tudni fogom előre (amikor még van idő cselekedni), hogy a likviditási tervem lemaradásban van-e, és ha igen akkor milyen alternatíváim vannak.

Én úgy csinálom, hogy egy bérfizetéssel szemben mindig olyan vevőkövetelést állítok, ami mögött egy megbízható régi partnerem áll. Mert tudom, hogy ő mindig fizetni fog.

Az áfára, már lehet új partner is a fedezet, mert ha (de csúnya) egy két napot kések, abból még nagy baj nem lesz, mert van lehetőségem ezt a hatóság felé jelezni, és velük egyezkedni.

Van erre egy egyszerű példám is.

Mondjuk egy év múlva szeretnénk egy gépet vásárolni készpénzért. Mit tehetünk, ha már most a pénz a rendelkezésünkre áll?

Parkoltathatjuk a számlánkon. Ezzel elérjük, hogy egy évig a pénz csak pihenjen, és ne dolgozzon.

Pedig a pénz, ha nem dolgozhat, akkor tönkremegy.

Az ésszerűbb megoldás, ha a likviditási mérleget figyelembe véve dolgoztatjuk a pénzt, ügyelve arra, hogy a megfelelő időben a rendelkezésre álljon.

 Azaz:

Fektessük nyugodtan készletbe, és hagyjuk forogni vagy 11 hónapig, majd a végső pár hétben már ügyeljünk arra, hogy ne forgassuk vissza a pénzt áruba, hanem hadd fizessék csak ki a tartozásaikat szépen a vevők. A vásárlás napján pedig már legyen a számlánkon a készpénz.

Ugye így tekintve a problémára, már látszik is, hogy egyszerű készletgazdálkodást folytattunk, mégpedig pénzügyi, menedzsment szemlélettel.

Egy cég, vagy 3 féleképpen kerülhet bajba.

1. Elfogy a pénze.
2. Nem áll megfelelő időben rendelkezésre a pénze.
3. Túl sok a készpénze.

Véleményem szerint a címben feltett kérdésre a válasz ezek után már egyértelmű IGEN.

A kellemetlen helyzet kiküszöbölésére rendelkezésünkre álla fegyver? IGEN, a likviditási mérleg.