Milyen csapdákat rejt egy multival való együttműködés?

A Deák-féle „KETTŐS PRÉS”  vonzatai.

Multinacionális vevőnek szállítani többnyire biztonságos, stabil üzletet jelent, behajthatatlan kinnlevőségek nélkül. Bizonyos esetekben azonban a „multi” vevő diktáló pozíciójánál fogva megnehezíti a KKV-k helyzetét. Ugyanez igaz a „multi” beszállítóra is.

A hazai KKV-k kettős nyomás alatt állnak abban az esetben, mikor vevőik és stratégiai beszállítóik is „multi” cégek.

Az értékesítési árat általában a piac határozza meg, kivéve amikor a nagy vevő nyomást gyakorol beszállítójára. Ismerős helyzet, mikor a vevő jelzi a beszállítójának, hogy pozíciójának megőrzése érdekében vizsgálja meg, hogyan tudja termékét „versenyképesebb” áron adni. Sok esetben megjelöli az irányárat is.

Mi a helyzet a „multi” beszállítóval? Az általa beszállított anyag az adott termék előállításához többnyire nélkülözhetetlen, sok esetben csak tőle lehet beszerezni. Ismerős-e a helyzet, mikor a beszállító közli, hogy jövő hónaptól az anyag árát kénytelen megemelni? Nem kérdezi, hogy elfogadjuk-e az áremelést, egyszerűen tényként közli azt.

Ez tehát az a kettős nyomás, ami megnehezíti az életünket.

Mit tehet a KKV?

Íme, a lehetőségek:

1. többségi tulajdont szerez a „multi” beszállítónál.
2. a „multi” vevő által kért versenyképes árat nem adja meg, árat emel, hiszen ezt tette a beszállítója is.
3. alkalmazkodik a helyzethez és megvizsgálja, majd ésszerűsíti folyamatait a költségek csökkentése és ez által a piacon maradás érdekében.

Melyik lehetőséget választjuk?

Ha a harmadikat, érdemes megvizsgálnunk, hogy gazdálkodhatunk az árbevétellel!

A termék ára és ez által az értékesítés árbevétele adott, mivel ezt a piac (vagy a „multi”) határozza meg.

A tulajdonos elvárt nyereségével a bevételt csökkenteni kell, az így fennmaradó résszel gazdálkodhatunk.

Vannak olyan fix költségek, amelyeket nem tudunk csökkenteni, mint pl. épület fenntartás, gépköltségek, anyagok, stb., tehát ezekkel is csökken a termék előállításra fordítható költség. De ebből a lecsökkentett költségből ki kell gazdálkodnunk a termék előállítást, mert veszteséget nem akarunk termelni!

Mi tehát az, amin tudunk spórolni?

-          készletek

-          termelő terület kihasználtság

-          folyamatköltségek

-          a termék előállítására fordított bérek, motiváció

-          selejtköltség, minőségfejlesztés

-          a munkatársakban meglévő tudás kiaknázása

-          egyéb munkaszervezési módszerek

Nézzük először a készletezés problémáit!

Tapasztalatom az, hogy a cégek többsége hatalmas pénzeszközt tart készletekben feleslegesen. Az így lekötött pénz helyett sok esetben hitelt kell igénybe venni, aminek a költsége magas. De ha még nincs is erre szükség, a készletben fekvő pénzt akkor is hasznosabb más célokra használni, ami mindenképp költségkímélő, vagy hasznot hozó lehetőség (pl. befektetés). Arról ne is beszéljünk, hogy tároló helyeket köt le, ami miatt még bérelt raktárra is szükségünk lehet!

Miért van ez így? Ismerősek-e a következő megjegyzések? Jó, ha van. Majd szükség lesz rá. Valamire fel tudjuk majd használni. Vegyünk belőle többet, mert most olcsóbb. Kell a készlet, mert mi lesz, ha elfogy? Mindig ennyit szoktunk rendelni! Kell ez, ne dobjuk ki (ne adjuk el), valamire jó lesz! Ez utóbbi elhangzott-e már saját háztartásában? Azóta sem kellett semmire, ugye?

Vagy nézzük a félkész és késztermék esetét.

Miért gyártunk félkész készletet? Elméletileg azért, hogy abból eladható késztermék legyen. Ezzel szemben mi a gyakorlat? Gyártsunk, mert most olyan jól megy! Van még anyag, használjuk el valamire! Kell a félkész a kieső termékek pótlására!

Késztermék esetén kissé más a helyzet.

Mert ez a készlet gyorsan mozgósítható és így értéket képvisel. Mégsem szerencsés felhalmozni a késztermék készletet sem, mert ez is leköti eszközeinket. Leginkább azért gyártunk készletre készterméket, mert bízunk benne, hogy előbb vagy utóbb értékesíteni tudjuk. „Majd megjön rá a vevő.” csak az a kérdés, hogy mikor? Vagy jön-e egyáltalán?

Mi lehet a megoldás?

1. Anyagkészlet: csak annyi készletünk legyen és akkor, amennyi és amikor a megrendelt termék legyártásához szükséges (JIT)! Figyelembe kell vennünk azonban, hogy miből kell biztonsági készletet tartanunk:
2. a működés fenntartásához szükséges gép és berendezés alkatrészek (kötelezően!)
3. hosszú beszerzési idejű anyagokból, ha azok nem romlandóak és folyamatos megrendelésre kell belőlük gyártani.

1. Félkész termék készlet: nem szabad tartani!
2. Késztermék készlet: csak a megrendelt/eladott mennyiséget szabad legyártani (húzó gyártás!)

A készletek után nézzük a termelés fejlesztés kérdéskörét.

Sokszor tesszük fel a kérdést: miért működik minden jobban tőlünk nyugatra?

Talán ügyesebbek, tehetségesebbek?

Nem ezt mindenki tudja. Viszont van egy lényeges különbség: nem ösztönösen dolgoznak, a kialakított termelési kultúrát következetesen és folyamatosan alkalmazzák. Ez a különbség! Emlékezzünk arra, hogy a magyar értékek, hagyományok (pl. kreativitás) milyenek.

Mitől változott a helyzet?

Hozzá szoktattuk magunkat a tespedéshez, és megmagyarázzuk azt, miért nem lehet valamit jobban csinálni. (Főnök, higgye el, ezt csak így lehet csinálni, én már tíz éve így csinálom!)

Sokszor tettem már fel a kérdést dolgozóknak: miért nem vállalsz többet magadtól?

 Ugye, ismerős a válasz: majd ha megfizetik. Erre a reagálás természetes: először tegyél többet, azt megfizetem (Lean: a késztetés a munkavégzés feltétele).

Vagy miért dolgozol többet külföldön?

Mert megfizetik! Itthon ugyanazt el lehet érni, mint külföldön!!!

A kérdés, hogyan?

Vizsgáljuk meg a tárgyi és személyi feltételeket, lehetőségeket, és azt, hogyan tudjuk ezeket fejleszteni!

1.      A termelő terület teljes kihasználása. A megfelelő elrendezés kialakítása (Layout).

Egy adott időben egy adott terület áll a vállalkozások rendelkezésére. A feladat, hogy ezt a legoptimálisabb módon ki tudjuk használni, mert ha ezt nem tesszük meg, az sokba kerülhet (bérelt helyek, stb. lásd készlet problémák)).

Gyakran tapasztalják, hogy nem odavaló, felesleges dolgok vannak a termelésben? Okoz-e problémát a zsúfoltság, a helyhiány? Ha nem, vagy úgy gondolják hogy ez még nem kellemetlen, vagy „belefér”, hívjanak a cégükhöz egy „külsős” embert, és kérjék ki a véleményét. Nem feltétlenül kell szakértőnek lennie, csak engedjék meg, hogy őszintén beszéljen, és ne ijedjenek meg, ha véletlenül azt mondja valamelyik helyre: jaj, micsoda kupleráj.

Ha ez mégsem így történik, akkor is biztos lehet abban, hogy „külső” hozzáértő emberek segíteni tudnak abban, hogy elég hely legyen mindenre, főleg agyártási folyamatok kialakítására.

Amit tudunk nyújtani: egy helyzetfelmérés után a cégnek, de főleg a gyártási folyamatnak megfelelő elrendezés kialakítása, a gyorsabb átfutási idő és a legjobb helykihasználás biztosítása érdekében.

2.      Termeléstervezés, kapacitás összehangolás.

Megfelelően tervezik az ön cégénél agyártást? Tervezik-e egyáltalán, vagy csak „betesszük” a gyártásba? A gyártás megfelelő tervezése költségkímélő és csökkenti a termék előállítás átfutási idejét. A termeléstervezéshez viszont meg kell határozni a termelő részlegek kapacitását és össze kell hangolni azokat!

Előfordult már, hogy sokat kellett várni a megelőző munkaművelet befejezésére? Ha igen, segítünk a javításban. A megfelelő módszerek bevezetésével a termelő egységek munkaigényének összehangolásához tudunk segítséget nyújtani.

3.      A termelési folyamatok optimálása. A munkatársak megnyerése és motiválása.

• Előfordult már, hogy valami miatt meg kellett állni a gyártással? Ha igen, gondoljunk vissza arra, hogy miért?
• Elakadt a termelés?
• Talán elfogyott valamelyik anyag?
• Vagy hiányzott néhány dolgozó?
• Vagy éppen akkor elromlott valami?
• Vagy minőségi romlás volt pont akkor, amikor szállítani kellet volna?

A jelenlegi versenyhelyzetben egyértelmű, hogy a vevő határozza meg a szállítási határidőt, a költségeket, a minőséget és a kapcsolt szolgáltatást. A KKV csak egyet tehet, meg kell felelni ezeknek. Ennek legjobb módszere egy olyan termelési rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi a kis darabszámú tételek gyártását a változatok egyre nagyobb választékával.

Minden cégnél az egyedi helyzete miatt egyedi termelési folyamatot kell kialakítani. hogy a fentieknek megfeleljen.

Ezeknek a megfelelő módszereknek a kialakításában veszünk részt és ellenőrizzük azok működését.

Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a nem megfelelő minőségű termékek előállítása.

Elemezték már, hogy mennyibe kerül a selejt és a javítás a cégüknek?

Ha igen, tudják, milyen nagy költség, ha nem, gyorsan utána kell nézni! Hogyan lehet ezeket a költségeket csökkenteni?

Vonjuk be saját dolgozóinkat a megoldásba, és motiváljuk őket! Megvannak a megfelelő módszerek arra, hogyan lehet ezt megtenni. Ha el tudjuk érni, hogy a saját munkatársaink ismerjék fel a minőségi gyártás és a termelékenység növekedés jelentőségét, és meg tudjuk találni a motivációs lehetőségeket, nyert ügyünk van!

Ezek azok a lehetőségek, amelyekkel az egy termék előállítására fordított költséget csökkenteni tudjuk, ezzel megőrizve versenyképességünket.

Végül a legfontosabb!

Megpróbálták már kihasználni a dolgozók fejében rejlő óriási tudást?

Ha még nem, nagyon gyorsan el kell kezdeniük. A legnagyobb lehetőség ugyanis ebben van az eddig felsorolt termelékenység javító és költségcsökkentő módszerek jó alkalmazásában! Az erre szolgáló módszereket át tudjuk adni és segítünk ezek bevezetésében.

Az egyéb munkaszervezési módszerek bevezetését pedig a préselmélet szerzőjének felkészültsége, képzettsége, vezetői és szervezői tapasztalatai és a nemzetközi munkakörnyezetben szerzett termelési gyakorlata biztosítja.

Azután már csak megfelelően kell alkalmazni a korszerű módszereket, amit folyamatosan ellenőrzünk! Ne feledje: a fejlődés szükséges az életben maradáshoz!

Komló, 2011-08-30

Deák Zoltán

Vállalatfejlesztési szakértő