Konklúzióval kezdeném...

A KKV vezetők közül nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mire való a számvitel. Ezért olyan információkat, adatokat várnak el tőle, aminek biztosítása egyszerűen nem feladata, és nincs is rá felkészülve.

Számvitel (könyvelés) törvényben rögzített módon, külső felhasználásra készülő kimutatás.

Vezetői számvitel (kontrolling) a cégvezető igényei szerint kialakított pénzügyi, és teljesítmény elemző rendszer.

Érdekes tapasztalatokat szereztünk legutóbbi előadásunk alkalmával. A prezentáció végén, a kötetlen beszélgetéskor több KKV cégvezető is felvetette, hogy a könyvelők, főként a külsősök, egyszerűen nem képesek a megfelelő adatszolgáltatásra, és mindig késnek az információkkal. Sőt a tőlük származó számok nem alkalmasak arra, hogy belőlük következtetéseket lehessen levonni.

A probléma nem új, és sajnos a legtöbb könyvelő csak közvetve szembesül a problémával. Ez azért gond, mert ha nem közvetlen az elégedetlenségről szóló információ, akkor azt nem is lehet megoldani.

De miből is adódik ez a gond?

Egy nagyvállalati példával kezdeném. Ezeknél a cégeknél van kialakult pénzügy, számvitel, kontrolling osztály. Tehát a vezetők mindig onnan kérnek információkat, amihez éppen kell nekik.

Egy KKV esetében a könyvelés, a számvitel képviseli a pénzügyet, illetve annak egy részét. Sok vezető viszont úgy gondolja, hogy a könyvelő, mivel pénzügyes, fel is öleli a teljes tevékenységet. Holott neki "csak" a számvitelért kell felelnie. Itt jegyezném meg, hogy ez bőven kitölti a könyvelő idejét, és nem véletlen, hogy külön szakma lett a pénzügy, számvitel, kontrolling.

Ám nézzük mi az oka a vezetői elégedetlenségnek akkor, ha a könyvelőtől olyan információkat vár el, amiknek szolgáltatása, nyilvántartása, illetve elemzése nem is az ő feladata.

A cégvezető szeretné tudni, folyamatosan, hogy hol tart a vállalkozás, azaz van-e eredmény, hatékony-e a működés?

Ennek felméréséhez először is tervet kellene csinálni, de mivel ez nincs, ezért az előző időszakot tekinti bázisnak, és ahhoz viszonyít. Idáig még a könyvelő is képben van, hiszen a számviteli adatok vezetve vannak.

A pontos elemzéshez azonban szükséges a vállalat tevékenységenkénti, vagy folyamatonkénti vizsgálata, hogy pontosan lehessen tudni mi viszi, illetve mi hozza a pénzt. Ez azonban már nem áll a könyvelő rendelkezésére, hiszen neki nem feladata, hogy egy ilyen rendszert kialakítson a cégnél. Neki a számviteli törvény szigorú előírásokat ad, hogy hogyan kell a munkáját elvégeznie, és ez esetünkben nem egyezhet meg a vezető információ igényével.

A főkönyv, vagy a mérleg értékelésével nem lehet a vállalat hatékonyságát, eredményességét mélyrehatóan értékelni. Minden cégnél egyedi rendszert kell erre kidolgozni, ami egyrészt magába foglalja a vállalkozás sajátosságait, másrészt  úgy van kialakítva, hogy a vezető személyes habitusát, érdeklődését is kielégítse.

A másik "hiányossága" a könyvelőknek, hogy túl lassúak.

Több cégvezető is megegyezett abban, hogy a könyvelők mindig késnek az információkkal. Amikor rákérdeztünk, hogy ez azt jelenti-e, hogy nincs időben készen a mérleg, vagy a megfelelő bevallás beadva, akkor azt mondták, hogy nem erről van szó. Ők arra gondolnak, hogy a számviteli szakember a cég helyzetéről,eredményességéről nem tud gyorsan adatokat adni.

Persze, hogy nem! Mert ez nem az ő feladata, illetve az, de másképpen. Ha olyan dolgot várunk el a könyvelőnktől ami nem felelőssége, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem fogja azt teljesíteni. A számviteli határidők nem a cégvezetők információ igényéhez vannak igazítva, hanem a számviteli törvény elvárásaihoz.

Amikor a könyvelő próbál segíteni.

 A könyvelés általában érzi a fentebb említett igényt, és az ügyfélkapcsolat erősítése érdekében próbál is ezen segíteni. Sajnos ez szinte soha nem vezet eredményre, mert ugye fából nem lehet vaskarikát csinálni, illetve fordítva sem. Kizárólag számviteli adatokból nem lehet hatékonysági elemzést, kontrolling rendszert működtetni, illetve kontrolling elemekből soha nem lesz mérleg.

A megoldás a KKV-k esetében is ugyanaz mint amit a nagyvállalatok már évtizedek óta alkalmaznak: a könyvelő könyveljen, és biztosítsa, hogy a számviteli előírásoknak megfeleljen a vállalkozás. A hatékonysági elemzéseket pedig kontrollerre kell bízni.

Igen, ezzel értünk el a harmadik ponthoz, amit a vezetők ilyenkor mindig felvetnek.

Mégpedig, hogy nekik ez külön költség, és igenis egy pénzügyesnek kellene mindent megoldania.

Erről a mi véleményünk elég drasztikus. Szerintünk amelyik könyvelő kontrollerként is működik egy cégnél, az csakis azt eredményezheti, hogy egyik, vagy éppen egyik sem fog megfelelő minőségben működni. Amelyik vezető viszont egy ilyen munkába kényszeríti a számviteli szakemberét, az középtávon tönkre fog menni (hacsak nem monopolhelyzetben van), mert versenytársai megelőzik hatékonyabb működéssel. Az ilyen vezetővel "megáldott" cég értékét veszti, és ettől vevőnek, szállítónak menekülnie kell.

Egy számviteli szakember hosszabb távon sokkal jobban jár, ha a munkája kezdetén letisztázza a cégvezetővel, hogy mit is várnak el tőle, és ő milyen adatszolgáltatásra vállalkozik.

Cégünk elve, hogy a jó vállalatnál minden szakterületet szakértőkre kell bízni, és a vezetőnek egyik fontos feladata, hogy ezeknek a területeknek a munkáját harmonizálja.

Amennyiben bővebb információt szeretne a könyvelés és a kontrolling együttműködéséről, kérjük írjon nekünk Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.